Az elmúlt hetekben többször olvastam internetes hírportálokon bankvezetők és kormánypárti politikusok értetlenkedését azzal kapcsolatban, hogy a devizahitelesek a vártnál lényegesen kisebb hányada él az Árfolyamgát II. adta lehetőségekkel. Gyakran hangoztatják, hogy ezzel minden devizahiteles csak nyerhet, illetve találgatják, miért nem használják ki eme remek lehetőséget. A 70-90%-os részvétel helyett, mintegy 20% körüli az október végéig megkötött Árfolyamgát II. szerződések száma, amit azzal indokolnak egyesek, hogy a hitelesek arra számolnak, hogy majd úgyis lesz más és újabb megoldás a kormányzat részéről.
Szerintem egyszerűen másról van szó. Mégpedig arról, hogy az emberek - a kormányzat sikeres kommunikációs stratégiájának köszönhetően - kevésbé bíznak a bankokban. Abban is biztos vagyok, hogy ma már sokkal körültekintőbbek, sokkal jobban végiggondolják, hogy mit is vállalnak egy újabb hitel felvételekor, mert ugye az Árfolyamgát II. nem más, mint egy újabb forint hitel a devizahitelük mellé.
No, de álljon itt egy kis táblázat, mielőtt tovább szaporítanám a szót. A számítások alapja a saját hitelem, amelyet 5 évvel ezelőtt a CIB Banktól vettem fel. A hitel összege 7 millió forint volt.
Alapadatok:
- Tartozás devizaneme: Svájci Frank
- Jelenlegi árfolyam: 240 HUF
- Rögzített árfolyam: 180 HUF
- Tartozás devizában az árfolyamrögzítés kezdetén: 40 000 CHF
- Hátralévő futamidő: 180 hónap (15 év)
- Jelenlegi kamat + kezelési költség: 7 %
- Árfolyamrögzítés kezdete: 2012. december
- Árfolyamrögzítés vége: 2017. április
- Gyűjtőszámla kamata az árfolyamrögzítés ideje alatt: 3 % (közszférában dolgozó kedvezményes kamata)
- Gyűjtőszámla kamata az árfolyamrögzítés lejárta után: 11,35 %
| Jövőben feltételezett árfolyam (HUF) | 240 | 250 | 260 | 270 | 300 | 330 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Jelenlegi törlesztőrészlet (HUF) | 86 288 | 86 288 | 86 288 | 86 288 | 86 288 | 86 288 |
| Törlesztőrészlet árfolyamrögzítés alatt (HUF) | 64 716 | 64 716 | 64 716 | 64 716 | 64 716 | 64 716 |
| Árfolyamrögzítés ideje alatti törlesztés változása (%) | -25 | -25 | -25 | -25 | -25 | -25 |
| Törlesztés árfolyamrögzítés után (HUF) | 93 443 | 98 321 | 103 018 | 107 806 | 122 170 | 136 533 |
| Árfolyamrögzítés után a törlesztés változása (%) | +8 | +14 | +19 | +25 | +42 | +58 |
| Gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás (HUF) | 523 280 | 610 494 | 697 707 | 784 921 | 1 046 561 | 1 308 201 |
| Devizatartozás forintban az árfolyamrögzítés után (HUF) | 7 642 604 | 7 961 046 | 8 279 488 | 8 597 930 | 9 553 255 | 10 508 581 |
| Bank és az állam által elengedett kamatok összege (HUF) | 697 104 | 813 288 | 929 473 | 1 045 657 | 1 394 209 | 1 742 761 |
A táblázat adatainak meghatározása a Portfolio.hu árfolyamrögzítés kalkulátora segítségével történt.
A szakértők javasolják, hogy a különbözetet ne élje fel a devizahiteles, hanem fektesse be egy Lakáskassza konstrukcióba vagy kösse le és kamatoztassa. Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy aki belép ebbe a rögzített árfolyamú rendszerbe, az valószínűleg azért teszi, mert már most is erőn felül teljesíti a törlesztőrészletek kifizetését, a családja már évek óta lemondások között él, esetleg egyes közüzemi számláit késve fizeti, mert már nem tudja kifizetni. Ergo, biztos, hogy a mindennapi kiadásokra fordítja a felszabadult összeget. Márpedig, ha ez így van, akkor be ell vállalja az árfolyamrögzítés utáni időszak lényegesen magasabb havi törlesztőrészletet.
Felmerülhet a kérdés az olvasóban, hogy miért számoltam 300, illetve 330 Ft-os jövőbeni svájci frank árfolyammal. A válasz úgy gondolom egyértelmű. Az elmúlt 5 év alapján a forint folyamatosan gyengült, mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben. Ezt alátámassza a Tőzsdeász.hu grafikonja is. A hazai gazdasági folyamatok nem a forint erősödését vetítik előre. Sőt ne felejtsük el Orbán Viktor napokban tett kijelentését sem, amiben a forint jövő évi lehetséges gyengülésére hívja fel a figyelmünket. Amennyiben a 2007-2012-es időszak 80 forintos emelkedését vesszük figyelembe a svájci frank esetében, s feltételezzük, hogy a következő 5 évben hasonló emelkedés várható, akkor ennek fényében talán nem irreális a táblázat utolsó két oszlopa.
Hogy ne legyen egyszerű az életünk, a táblázat adataival kapcsolatban felhívnám még néhány dologra a figyelmet. A gyűjtőszámlán lévő összeg a fentiekhez képest tovább növekedhet, amennyiben az igénylő nem a közszférában dolgozó személy, mert rá nem vonatkozik a kedvezményes kamat. Márpedig, ha ez az összeg növekszik, akkor magasbb az árfolyamrögzítés után fizetendő törlesztőrészlet is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyűjtőszámlán lévő összeg az árfolyamrögzítés lejárta után - 2017. április - normál piaci kamatozásúvá válik. A CIB Bank oldalán található hirdetmény szerint ez most 11,35 %. Ez természetesen bankonként eltérő lehet. Az sem egy elhanyagolható dolog, hogy a CIB Banknál - az ügyintéző információja alapján - a gyűjtőszámlán lévő összeg az árfolyamrögzítés végén nem törleszthető egy összegben. Tehát végig kell néznem, hogy kamatozik a forint hitelem a gyűjtőszámlán. Azért pontosítok. Kifizethetem a felgyülemlett összeget azután, ha elötte rendezem a teljes devizahitelszámlámon lévő tartozást. Nem aranyosak? Sajnos nem tudom, hogy más bankok esetében ez, hogy működik.
Valószínűnek tartom, hogy aki még gondolkodik az árfolyamrögzítésen, az azt mérlegeli, hogy vállalható lesz-e az 5 év múlva esedékes törlesztőrészlet. Kevésbé érdekli, hogy az állam és a bank mennyit nyel be a hiteléből. Azokat a kérdéseket teszi fel magának, hogy mennyi most a törlesztőrészletem és mennyit kell majd 5 év múlva fizessék. És kérdez még valamit. Belevágok-e ebbe decemberben, a karácsonyi ajándékokra szánt összeget feláldozva inkább közjegyzőre és tulajdoni lapra költve?
Bankonként külömböző konstrukciójú hiteleket nyújtottak a hitelfelvevőknek. Így a fenti táblázat csak irányadó lehet. Mindenkinek magának kell kiszámolni, szükség esetén elmenni a hitelező bankjához és tájékozódni, s a legvégén a döntést meghozni.
Mielőtt ezt a kis blogbejegyzést befejezem, szeretném a trolloknak egy dologra felhívni a figyelmét. Sok devizahiteles nem azért van devizában eladósodva, mert abban akart hitelt felvenni. Aki visszaemlékszik az tudja, hogy a bankok megvizsgálták a hitelfelvételkor mennyi a hitelt igénylő aktuális jövedelme. Forint hitel és különböző devizahitelek esetén meg volt szabva, hogy a jövedelem hány százaléka lehet a havi törlesztőrészlet. A forint hitel esetében volt ez a százalékos érték a legkisebb, míg a deviza alapú hitelek esetében megengedőbbek voltak a bankok. Éppen ezért, aki nem kaphatott forint hitelt, azonnal javasolták számára az euró, svájci frank, egy rövid időszakig a japán jen alapú hitelkonstrukciót. Természetesen lehet majd mondani, hogy minek vette fel, de véleményem szerint nem ismerhetjük a hiteligénylők aktuális élethelyzetét, nem tudhatjuk, hogy milyen körülmények között vállalták be a kockázatot.
Végezetül bennem is felmerül egy kérdés. Ha annyira jó dolog ez az árfolyamgát, akkor miért decemberben akar a kormányzat és a bankok egy végső kommunikációs kampányba fogni, melyben megkívánják győzni a devizahiteleseket, hogy éljenek a lehetőséggel? Miért nem tette ezt meg már októberben? Véleményem szerint az árfolyamgát nem megoldás, csupán a devizahitelesek problémáinak 5 évvel történő elcsúsztatása.
Az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos további kérdésekre ad választ a PSZÁF e témával kapcsolatos tájékoztató oldala.
Utolsó kommentek